Új NKFIH-projekt Molnár Antal vezetésével

Bailo12018. szeptember 1-jétől Kereszténység és iszlám. Keresztesháború és együttélés válaszútján a 16−17. században címmel új, interdiszciplináris NKFIH-projekt indult a Magyar Tudmányos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetben (NKFIH 129236). A projekt vezetője az MTA BTK TTI tudományos főmunkatársa, Molnár Antal, a kutatócsoport tagjai Ács Pál szenior kutató (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet), Székely Gábor (Emberi Erőforrások Minisztériuma), valamint az MTA BTK TTI-hez segédmunkatársként csatlakozó Újlaki-Nagy Réka.

 

A projekt az európai történelemnek a keresztény–iszlám együttélés szempontjából leginkább meghatározó korszakával foglalkozik. Az Oszmán Birodalom délkelet-európai offenzívája a 16−17. században az itt élő közösségek részéről túlélési és ellenállási stratégiák kialakítását kényszerítette ki. A kutatók célja ezeknek az ellentétekre és kapcsolódásokra épülő stratégiáknak, a keresztény–zsidó–muszlim vallási rendszerek határán megszülető kulturális és szellemi interakcióknak a tág spektrumú bemutatása. A csoport tagjai eddig ismeretlen levéltári források feltárásával és kiadásával, valamint a témába vágó tanulmányok és monográfiák elkészítésével az iszlám világgal kapcsolatba lépő keresztény intézmények és közösségek mikroszintű vizsgálatát kívánják elvégezni. A források az ellenállás és a beilleszkedés különböző módozataiból származnak, politikai és szellemi küzdelmek, találkozások írásos lenyomatai.

Az iszlám világ és a zsidó–keresztény gyökerekkel rendelkező nyugati civilizáció közötti jelenkori konfliktusok megértéséhez az ellentét történelmi távlatainak ismerete elengedhetetlen. A projekt ehhez kíván  hozzájárulni oly módon, hogy a muszlim-keresztény viszony egyre inkább leegyszerűsödő képét a történelmi tapasztalat sokszínűségében mutatja be. A történetiséget figyelembe vevő megközelítésmód a nemzetközi kutatásban is kiemelten hangsúlyos ugyan, de éppen az elmúlt évtized vonatkozó publikációi tették nyilvánvalóvá, hogy a délkelet-európai és a magyar kutatók részvétele nélkül a nemzetközi kutatási programok nem lehetnek sikeresek. A magyar történelmi tapasztalatot ugyanis nyelvi és kulturális akadályok miatt külföldön csak igen korlátozottan tudják integrálni. Emiatt a jelen kutatási projekt mind a hazai, mind pedig a szélesebb nemzetközi tudományos kontextusban fontos szerepet fog játszani.