Középkori kézművesek portékái. A dualizmus kori képviselőház működése. Sokáig rejtve maradt lágernaplók. Az otthonukat elhagyó trianoni menekültek. Történetek és kutatások a BTK Történettudományi Intézetből a Kattanj a tudományra! videósorozat legújabb epizódjában.

Ablonczy Balázs kutatásaiban többek között a trianoni menekültek kérdésével foglalkozik. A békediktátumot követően több mint 400 ezer magyar hagyta el otthonát. Az elszakított területekről érkezők például a Pongrác úti lakótelepen vagy a Szent Imre-kertvárosban találtak új otthonra. Az utóbbi városrészben, a Hargita téren áll az egyetlen olyan magyarországi figurális Trianon-emlékmű, amely avatásától a mai napig a helyén maradt. A Trianoni Fogadalmi Keresztnél Heilauf Zsuzsanna, a Tomory Lajos Múzeum vezetője arról mesélt, hogy a kertváros utcanevei a mai napig őrzik a határon túli települések, földrajzi helyek nevét.

tti2

Cieger András: A magyar országgyűlés a dualizmus korában I. A képviselőház című kötete a dualizmus kori képviselőházat, a hatalomgyakorlás korabeli központját mindennapos működése közben mutatja be. A szerző a „boldog békeidők” és az obstrukciós időszakok parlamenti életének sokszínű forrásairól és karikatúráiról Bakó Bertával, az Országgyűlési Múzeum munkatársával beszélgetett.

tti4

A magyarországi holokauszt története többnyire nem tér ki arra, mi történt azokkal, akik túlélték vagy elkerülték Auschwitzot. E deportáltak közül néhányan ceruzához és papírhoz jutva naplóírásba kezdtek. Huhák Heléna kutatásának főszereplői: a naplót író túlélők. Sok esetben ők is a családtagok naplójából tudták meg, mi történt a rokonaikkal. A csecsemőként deportált Misur Zsuzsa édesanyja a hallgatást választotta, a naplót vezető nagybácsi azonban megörökítette az utókornak a Szarvasról elhurcolt család történetét.

tti1

Skorka Renáta a középkori városok piacain és vásárain, a kalmárboltokban, apotékákban, árucsarnokokban megforduló kereskedőket és portékáikat kutatja. Éppen ezért fontos számára, hogy a kézműves mesterséget közelebbről is megismerje. Így például a Pápai Kékfestő Múzeumban, Magyarország egyetlen kékfestő műhelyében kipróbálhatta a nyomódúccal történő pozitív mintázást, és festőkádban történő megfestését. A bakonybéli Szent Mauríciusz monostor szerzetesközössége a középkorban a kódexek másolásával és a könyvtárak létrehozásával segítette az írásba foglalt szent hagyomány átörökítését.

tti3

Mára egy szakrális kisplasztika-gyűjteményt hívtak életre és bronzműves műhelyt működtetnek, hiszen az itt készülő tárgyakkal szeretnének hozzájárulni a családok istentiszteleti helyeinek kialakításához, a keresztség misztériumának megőrzéséhez. A monostor kertjében emellett gyógy- és fűszernövényt termesztenek. A monostor bronzműhelyében Anzelm testvér, a szárítópadlásán pedig a szerzeteseket segítő Feczkóné Kárpáti Borbála kertészmérnök kalauzolta.

Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető