Adások
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. március 24.
Ideák, illúziók, indulatok: parlamenti munka a dualizmusban – a Glossza 16. adása
A dualizmus kori parlamenti működés a rendi struktúra és a modern parlament közötti átmeneti korszakot jelentett, amely egyszerre viselte magán a régi és az új világ jegyeit. Hogyan működött a politikai közösség, miképp formálódott a képviselői munka, a pártelvű politizálás vagy épp a modern nyilvánosság ebben a premodern korszakban? A Glossza legújabb adásában erről beszélgettünk Cieger Andrással, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Zsuppán Andrással, a Válasz Online újságírójával. Az adás témáját a két vendéghez kötődő könyvek is összekötötték: Cieger András A magyar országgyűlés a dualizmus korában, I. A képviselőház című monográfiája 2021-ben, Zsuppán András szerkesztésében A Nemzet Főtere - A Kossuth tér története című kötet pedig 2020-ban jelent meg.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A dualizmus kori parlamenti működés a rendi struktúra és a modern parlament közötti átmeneti korszakot jelentett, amely egyszerre viselte magán a régi és az új világ jegyeit. Hogyan működött a politikai közösség, miképp formálódott a képviselői munka, a pártelvű politizálás vagy épp a modern nyilvánosság ebben a premodern korszakban? A Glossza legújabb adásában erről beszélgettünk Cieger Andrással, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Zsuppán Andrással, a Válasz Online újságírójával. Az adás témáját a két vendéghez kötődő könyvek is összekötötték: Cieger András A magyar országgyűlés a dualizmus korában, I. A képviselőház című monográfiája 2021-ben, Zsuppán András szerkesztésében A Nemzet Főtere - A Kossuth tér története című kötet pedig 2020-ban jelent meg.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. március 18.
Átlépés a vörös vonalakon. Az orosz-ukrán háború – Beszélgetés Bendarzsevszkij Antonnal és Mitrovits Miklóssal a Glossza 15. adásában
A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. március 5.
Villámháború helyett elhúzódó fegyveres konfliktus? Az orosz-ukrán háború – Beszélgetés Fedinec Csillával és Rácz Andrással a Glosszában
Európa és a világ közvéleménye több mint egy hete visszafojtott lélegzettel és döbbenettel követi az ukrán–orosz háború eseményeit. Mivel a fegyveres konfliktus a történelem során első ízben már nem kizárólagosan a csatamezőn, hanem a dezinformációs kampányoknak köszönhetően a médiában, a tárgyalóasztalnál és a kibertérben is zajlik, az átlagos tartalomfogyasztók/médiafogyasztók meglehetősen nehezen igazodnak ki a híreken. A gyakran egymásnak ellentmondó információk között Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztály tudományos főmunkatársa, a Kelet-Közép európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének szakértője, valamint és Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet és a Német Külpolitikai Társaság elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docens segít tájékozódni a Glossza podcast-sorozat legújabb részében.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Európa és a világ közvéleménye több mint egy hete visszafojtott lélegzettel és döbbenettel követi az ukrán–orosz háború eseményeit. Mivel a fegyveres konfliktus a történelem során első ízben már nem kizárólagosan a csatamezőn, hanem a dezinformációs kampányoknak köszönhetően a médiában, a tárgyalóasztalnál és a kibertérben is zajlik, az átlagos tartalomfogyasztók/médiafogyasztók meglehetősen nehezen igazodnak ki a híreken. A gyakran egymásnak ellentmondó információk között Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztály tudományos főmunkatársa, a Kelet-Közép európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének szakértője, valamint és Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet és a Német Külpolitikai Társaság elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docens segít tájékozódni a Glossza podcast-sorozat legújabb részében.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. február 28.
Kockaházak és „betonbanyák”. A szocializmus épített öröksége – Beszélgetés Ispán Ágota Lídiával és Tamáska Mátéval
Tradicionális paraszti lakóépületek a falvakban, amelyek lassan átadták a helyüket az utókor által már csak Kádár-kockákként emlegetett házaknak. Gomba módra szaporodó panelblokkok a városokban, amelyek tövében kiskerteket műveltek, olykor még disznót is vágtak. A fokozatosan urbanizálódó vidéki utcák az egyik oldalon, a másikon pedig olyan városi lakótelepek, amelyeket eleinte a betelepülők falusias életmódja határozott meg. Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, és a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa beszélgettek a szocialista épített örökségről a BTK podcast-sorozatának 13. epizódjában.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Tradicionális paraszti lakóépületek a falvakban, amelyek lassan átadták a helyüket az utókor által már csak Kádár-kockákként emlegetett házaknak. Gomba módra szaporodó panelblokkok a városokban, amelyek tövében kiskerteket műveltek, olykor még disznót is vágtak. A fokozatosan urbanizálódó vidéki utcák az egyik oldalon, a másikon pedig olyan városi lakótelepek, amelyeket eleinte a betelepülők falusias életmódja határozott meg. Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, és a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa beszélgettek a szocialista épített örökségről a BTK podcast-sorozatának 13. epizódjában.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. január 27.
Kultúrák találkozása. Ázsiai bevándorlók Magyarországon – Beszélgetés Knyihár Eszterrel és Végvári Kristóffal a Glossza 12. adásában
Mikortól beszélhetünk kínai és vietnámi közösségekről Magyarországon, s milyen dinamikák határozzák meg e csoportok működését? Előfordulhat az, hogy az oktatás tekinthető a legjobb magyar árucikknek Ázsiában? Milyen hasonlóságok és különbségek rajzolódnak ki a két népcsoport bevándorlási motivációiban és közösségként való működésében? Számos téma mellett ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Glossza legújabb adásának vendégei, Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának hallgatója és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ázsia referense, a Magyar–Kínai és Magyar–Mongol Tagozatainak titkára.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Mikortól beszélhetünk kínai és vietnámi közösségekről Magyarországon, s milyen dinamikák határozzák meg e csoportok működését? Előfordulhat az, hogy az oktatás tekinthető a legjobb magyar árucikknek Ázsiában? Milyen hasonlóságok és különbségek rajzolódnak ki a két népcsoport bevándorlási motivációiban és közösségként való működésében? Számos téma mellett ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Glossza legújabb adásának vendégei, Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának hallgatója és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ázsia referense, a Magyar–Kínai és Magyar–Mongol Tagozatainak titkára.
- HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2021. december 9.
Önképeink. Gyarmatosítás és birodalomépítés - Csaplár-Degovics Krisztián és Kolozsi Ádám a Glossza 11. adásában
Birodalom, gyarmat, gyarmatosítás. Három olyan fogalom, amely talán a magyar történelemben idegenül, ellenségesen hangzik és az elnyomás, a függés, a kizsákmányolás képeit idézi fel. Mindez erős érzelmi töltetet ad és felerősíti a versengő áldozat-felelős narratívákat. Ráadásul a kolonializmus, a gyarmatosítás olyan globális jelenség, amely annyira sokféle és változatos formában volt jelen az emberi történelemben, hogy nagyon nehéz pontosan körülírni és megfogalmazni a lényegét. A Glossza 11. adásának vendégei Csaplár-Degovics Krisztián történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kolozsi Ádám, a Telex újságírója voltak.
- Részletek
- Írta: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Birodalom, gyarmat, gyarmatosítás. Három olyan fogalom, amely talán a magyar történelemben idegenül, ellenségesen hangzik és az elnyomás, a függés, a kizsákmányolás képeit idézi fel. Mindez erős érzelmi töltetet ad és felerősíti a versengő áldozat-felelős narratívákat. Ráadásul a kolonializmus, a gyarmatosítás olyan globális jelenség, amely annyira sokféle és változatos formában volt jelen az emberi történelemben, hogy nagyon nehéz pontosan körülírni és megfogalmazni a lényegét. A Glossza 11. adásának vendégei Csaplár-Degovics Krisztián történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kolozsi Ádám, a Telex újságírója voltak.
További cikkeink...
- Összeesküvés-elméletek és álhírek a tudományban - beszélgetés Krekó Péterrel és Tuboly Ádámmal a Glossza 10. epizódjában
- A múlt helyszínelői – beszélgetés Fábián Szilviával és Gerber Dániellel a Glossza 9. adásában
- Forradalom a hátsó udvarban - beszélgetés Apor Péterrel és Grecsó Krisztiánnal a Glossza 8. adásában
- Menzaforradalom? – beszélgetés Mautner Zsófiával és Báti Anikóval a Glossza 7. epizódjában
