A Glossza vendégei Palkó Gábor digitális bölcsész és irodalomtörténész, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium vezetője és a DigiPhil projekt szerkesztője, továbbá Nemeskey Dávid számítógépes nyelvész, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumában a mesterséges intelligencia projekt vezetője.
Hogyan befolyásolja az irodalmat és a kreativitást a mesterséges intelligencia fejlődése és alkalmazása? Miként segítik a nyelvmodellek az MI nyelvi fejlődését? Hogyan ötvözhető a bölcsészettudomány és a mesterséges intelligencia-kutatás?
A Glossza vendégei Palkó Gábor digitális bölcsész és irodalomtörténész, a HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium vezetője és a DigiPhil projekt szerkesztője, továbbá Nemeskey Dávid számítógépes nyelvész, a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumában a mesterséges intelligencia projekt vezetője, aki disszertációját nyelvmodellekből írta.
Az MI nyelvi fejlődését számos tényező befolyásolja. Az algoritmusok és modellek egyre összetettebbek és hatékonyabbak a nyelv feldolgozásában. Így a nyelvmodellezés fontos szerepet játszik az MI fejlődésben, mivel ezek a modellek képesek megtanulni a nyelvet. Ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy egyre pontosabbak és kifejezőbbek legyenek.
A digitális bölcsészet területe az, ahol a bölcsészettudományok és az MI találkoznak. A DigiPhil projekt és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium olyan kezdeményezések, amelyek a nemzeti kulturális örökség digitalizációjára és MI alapú feldolgozására összpontosítanak. Ezek a projektek új módszereket fejlesztenek ki az anyagok digitalizálására, beleértve a kéziratokat, a könyveket és egyéb kulturális anyagokat. Az irodalomtudományban az MI képes segíteni az irodalmi elemzésekben és a kreatív folyamatokban is.
Bőven vannak még kérdések az emberi és a mesterséges intelligencia interakciójával kapcsolatban. Amikor arról beszélünk, hogy az MI kreatív választ ad, akkor gyakran elfelejtjük, hogy az emberi kreativitás mögött hatalmas biológiai és kulturális háttér van. Az MI-nek ezeket a komplexitásokat és háttereket még meg kell tanulnia. Bár az MI kreatívnak tűnhet bizonyos szempontból, nem rendelkezik az emberi kreativitás teljes skálájával, illetve mélységével. Ráadásul az emberi gondolkodást erősen befolyásolja a kultúra és az idő, ami azt jelenti, hogy az emberek gondolatai és értékei változnak az idő múlásával és a különböző kulturális kontextusokban. Ez azt jelenti, hogy nem várhatjuk el, hogy az MI ugyanúgy gondolkodjon, mint az emberek, mivel az emberi gondolkodás sokkal összetettebb és változatosabb, mint amire az MI jelenleg képes.
Összességében az MI számos kihívással szembesül, amikor az emberi kreativitást és gondolkodást próbálja meg utánozni vagy akár csak versengeni vele, ugyanakkor továbbra is jelentős előrelépéseket tesz ezen a területen, és fontos szerepet játszik a technológiai fejlődésben és a különböző iparágakban.
A projektről bővebben az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék oldalán is lehet olvasni.
Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
Az adás meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
