„Lendület” Morál és Tudomány Kutatócsoport
2017-ben jött létre Demeter Tamás vezetésével.
A kutatócsoport a tudományos kutatás hátterében meghúzódó, azt orientáló, korlátozó és különböző vonatkozásokban igazoló értékek történeti, filozófiai és szociológiai vizsgálatára alakul. Célja, hogy esettanulmányokon keresztül tárja fel azokat a gyakran nem reflektált és így racionális kontrollt nélkülöző kognitív, morális, társadalmi és esztétikai értékeket, amelyek a modern tudomány 17-20. századi történetét jellemzik. A kutatás keretében készülő esettanulmányok nem csak történeti ismereteink bővítésére irányulnak, hanem az értékelkötelezettségek tudományos kutatásban játszott szerepének általános szociológiai-filozófiai tanulságait is vizsgálják, s ezeken keresztül tudománypolitikai irányelvek és gyakorlatok megalapozásához járulnak hozzá.
„Lendület” Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820
A nyugat-magyarországi irodalom 1770 és 1820 közötti történetét feltáró Lendület-kutatócsoport.
2017-ben jött létre Csörsz Rumen István vezetésével.
A 18. század végi magyar irodalmi élet formálásában kulcsszerepet játszott a dunántúli írók és értelmiségiek hálózata. Nem beszélhetünk egységes mozgalomról – tagjai mind felekezeti, mind irodalomszemléleti szempontból eltérők, s nem is mindig álltak közvetlen érintkezésben –, de a regionális összetartozás olyan művelődéstörténeti tanulságokat rejt, amelyek rendszeres kutatásával adós maradt az irodalomtudomány. A nyugat-magyarországi kereskedővárosok (Győr, Komárom, Szombathely stb.) Bécs és Pozsony szellemi és politikai vonzásában, az új egyházpolitikai lehetőségek kihasználásával teremtették meg saját arculatukat. A dunántúli értelmiség progresszívan élt a polgárosodás lehetőségeivel, főként a tudományszervezés (pl. pozsonyi tudós társaságok) és a kommunikáció terén, megteremtve a magyar nyelvű sajtót (Magyar Hírmondó, Mindenes Gyűjtemény, Sokféle).
A sokak mintájává vált jezsuita költőn, Faludi Ferencen túl is nagy számú költő-író munkálkodott a térségben, némelyikük kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett (pl. Pálóczi Horváth Ádám levelezése Kazinczyval, Csokonaival és más kortársakkal; szabadkőművesség). Révai Miklós és Kultsár István már ekkoriban elsőrangú szervezőként segítette az irodalmi nyilvánosság formálódását.
A 18. századi dunántúli írók működésére a szakirodalom – a Kazinczy-kor kánonformáló ereje, majd a gazdagabban kutatott 19. századi klasszikusok (Berzsenyi, a Kisfaludy fivérek stb.) miatt – hajlamos volt másodvonalként tekinteni. Kutatócsoportunk ezt a képet szeretné árnyalni, részletesen megvizsgálva néhány kiemelkedő dunántúli író és értelmiségi (főként pap-tanárok) regionális kapcsolatait, működésük tárgyi és szellemi hátterét (levelezés, kéziratosság, könyvtárszervezés, könyvkiadás, mecenatúra stb.). A csoport akadémiai és egyetemi kutatóhelyek együttműködésén alapul, amely nemzetközi figyelemre is számot tarthat. Legfőbb feladataink alapkutatások: Faludi Ferenc magyar verseinek kritikai kiadása, Pálóczi Horváth Ádám kéziratainak, Révai Miklós és Agyich István latin verseinek, valamint Péteri Takács József és Nagy János köteteinek forráskiadása; a Nemzeti Dalok Gyűjteményének és Kresznerics Ferenc szótárának elektronikus kiadása. A források rendszerezését korszerű adatbázisok építése segíti: levelezés-, könyv-, ponyva- és kézírásminta-kataszterek. Az új eredményeket évenként nemzetközi konferenciákon és tanulmánykötetekben adjuk közre.
„Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800
A hosszú reformáció elméletének alkalmazását vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2018-ban jött létre Tóth Zsombor vezetésével.
A projekt kettős célt követ: a hosszú reformáció fogalma köré felépülő kutatási gyakorlat megalapozását és meghonosítását a hazai kutatásban, valamint egy nemzetközi kutatási és koordinációs központ (Centre for Reformation Studies) felállítását, amely a projektet, illetve külső és belső munkatársait a befogadó intézettel együtt erőteljesen pozicionálja a nemzetközi reformációkutatásban.
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtanát vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2019-ben jött létre Hites Sándor vezetésével.
A magyar nemzeti irodalmi kultúra kialakítása a 19. században egy időben zajlott a társadalom és a gazdaság kapitalista átalakulásával. Ennek során az írók egyszerre váltak a nemzeti kultúra nagy presztízsű képviselőivé, és lettek gazdasági ágensek a kulturális piacon. Ahogy a kor gazdasági eszméi befolyásolták a nemzeti irodalom társadalmi jelentőségére és hasznosságára vonatkozó felfogásokat, úgy az irodalmi művek is hatottak arra, milyen kép alakul ki a gazdaságról a magyar kultúrában.
Az írók gazdasági helyzete és anyagi környezete hatott alkotásmódjukra, a finanszírozási formák (piac, mecenatúra, állami támogatás, közadakozás) pedig meghatározták a nemzeti kultúra egész arculatát. A piacok szerkezete és a kulturális gazdaság azóta jelentősen átalakult, a magyar nemzeti irodalom 19. századi kezdeteikor tapasztalható jelenségek vizsgálata mégis segíthet arra a jelenkori kérdésre válaszokat találni, hogy miként lehet fenntartani és működtetni a nemzeti kultúrát a globalizálódó világ egyre nemzetközibbé váló kulturális piacain.
„Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport
Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében.
2020-ban jött létre Babai Dániel vezetésével.
Az újonnan megalakuló Etnoökológia Lendület Kutatócsoport célja a Kárpát-medence vidéki közösségei és a természeti környezete, azaz táj és ember kapcsolatának vizsgálata. A kutatás középpontjában álló táj és ember egy társadalmi-ökológiai rendszert képez. E rendszer kaszkádszerű (dominóelv szerint egymásból következő) változásai, a változások helyi érzékelése, megélése (lokális percepció), valamint a természeti környezethez kapcsolódó helyi és hagyományos ökológiai tudás áll a tervezett, a sokoldalú, gyakorlatorientált, az ökológiai antropológia eszköztárát alkalmazó kutatás figyelme középpontjában.
„Lendület” Mobilitás Kutatócsoport
Csontoktól, bronzoktól és telepektől a társadalomig: Vándorlások és társadalmi változások multidiszciplináris kutatása a bronzkori Magyarországon (Kr. e. 2500–1500),
2015-ben jött létre Kiss Viktória vezetésével.
„Programunk a bronzkor első felének ezer éves időszakát (Kr. e. 2500–1500) vizsgálja a mai Magyarország területének több mikro-régiójában. A korszaknak nevet adó bronz nagy területeket átívelő kereskedelmének köszönhetően ekkoriban távoli régiók kerültek kapcsolatba egymással, és az emberiség történetében először jelent meg a társadalmi egyenlőtlenség intézményessé válása. Kutatásunk fő célja az őskori Európában központi szerepet elfoglaló Kárpát-medence kiválasztott régióiban a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata. E kérdéskört három irányból vizsgáljuk: a települések, a temetkezések, valamint az ezekből előkerülő leletanyag, elsősorban a bronztárgyak új, multidiszciplináris módszerekkel (a korábbinál pontosabb, s a hazai bronzkori kutatásból szinte teljesen hiányzó új AMS radiokarbon, stabilizotóp minták, valamint a teljességgel hiánypótló DNS elemzés, számos fémtárgy elemösszetétel és ólomizotópos elemzése, valamint kerámia és kő tárgyak petrográfiai és neutronaktivációs mintavételeinek kiértékelése) kiegészített elemzése és publikálása révén.”
„Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
A Szent Korona és a magyar királykoronázások 1526 és 1918 közötti történetét kutató Lendület-csoport.
2012-ben jött létre Pálffy Géza vezetésével.
Az Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt legfőbb célja a magyar tudományosság jelentős adósságának pótlása, a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi (székesfehérvári, pozsonyi, soproni, budai és budapesti) ceremóniáinak részletes áttekintése.
Az interdiszciplináris projekt hazai és külföldi (ausztriai, szlovákiai, spanyol- és olaszországi stb.) levéltárakból össze kívánja gyűjteni a koronázási jelvények és szertartások eddig ismeretlen újkori forrásait, a korona és a koronázások ábrázolásait, miközben összeállítja a legfőbb nemzeti kincsünk itineráriumát, a koronázási szertartások Ki kicsodáját, a koronázási érmek adatbázisát és megjelenteti Révay Péter nevezetes bővített koronatörténete (1659) latin–magyar kritikai kiadását. Emellett kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy egyes korszakokban kinek mit jelentett a Szent Korona, milyen eszmeiség fűződött hozzá, és milyen szerepet játszott a magyar állami, később nemzeti reprezentációban és szimbolikus politikában.
„Lendület” Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoport
A középkori magyar gazdaság történetét interdiszciplináris módszerekkel vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2015-ben jött létre Weisz Boglárka vezetésével.
A kutatás egyes részterületeihez rendelt korszakhatárok különbözőek: azokat a témák belső logikája szabja meg. A kutatás két nagyobb részterületet ölel fel. A gazdasági élet egyik fontos – egyidejűleg aktív és passzív – szereplője maga a királyi hatalom volt, éppen ezért a kutatócsoport egyik fő feladata ennek a szerepnek a feltárása.
A Magyar Királyság gazdasági életének ugyanakkor nem volt olyan vetülete, melyben ne jutott volna kulcsszerep a városoknak. Az egyes városok gazdaságpolitikája azonban nem csak az ország határain belül fejtette ki hatását: elsősorban ez volt az a tényező, mely csatlakoztatta a Magyar Királyságot a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe: ezért a városi gazdálkodás lesz a kutatás másik fő ága. Az első részterületen belül a kutatócsoport az uralkodók bevételeit, a gazdasági élet működéséhez elengedhetetlen pénzverést, a királyság pénzügyigazgatását működtető intézményrendszert vizsgálja, miközben az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések tanulmányozása szintén a kutatás ezen részéhez tartozik. A városi gazdálkodást három szinten lehet vizsgálni: az adminisztráció, az infrastruktúra és a saját vállalkozások szintjén. Míg az első kettő lehetőséget teremtett arra, hogy a település a gazdasági élet színhelyeként szolgáljon, illetőleg arra, hogy polgáraik minél jobb feltételek közepette folytathassák gazdasági tevékenységüket, a harmadik már a város intézményeinek és létesítményeinek működését, az adózási kötelezettség teljesítését könnyítette meg. A kutatócsoport a hangsúlyt az első két szint vizsgálatára helyezi, különös súlyt helyezve a városok hazai és nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének tanulmányozására.
„Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport
A trianoni béke történetét kutató Lendület-csoport.
2016-ben jött létre Ablonczy Balázs vezetésével.
A Trianon 100 év után: kontextus, lokalitás, régió című projekt azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a legfrissebb történeti tudást új tudást teremtve és a meglévőt mozgósítva rávilágítson a trianoni békeszerződés új oldalaira, megvilágítsa a döntés megszületésének egyes, eddig árnyékban hagyott vagy esetleg félreinterpretált oldalait és a 100. évfordulóra készülve olyan új, friss és érvényes műveket publikáljon, amelyekkel a szélesebb magyar közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. Ezzel pedig eltörölje a magyar történetírás adósságait (amennyiben még vannak ilyenek) a magyar és a nemzetközi szakmai közönség és a szélesebb közvélemény számára megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást egy olyan multidiszciplináris (de történelemorientált) és lehetőség szerint transznacionális keretben, amely a pályázatot értelmezhetővé teszi a nemzetközi közösség számára is.
A javasolt terv egy kollektív munka, számol környező országokban élő magyar kutatók bevonásával, és rendezvényein, publikációiban pedig be kívánja vonni a nemzetközi történésztársadalom legjavát, akik ezzel a témával foglalkoznak. Az első lépcső a magyar közvélemény számára érthetően bemutatni kutatásaink eredményeit, a második nyilván az, hogy a nemzetközi történészközegben is értelmezhető témákat (a menekültek kérdése, az efemer/átmeneti államok Közép-Európában, az impériumváltások, a békeszerződés a nemzeti emlékezetben) angol nyelvű, angolszász kiadóknál megjelentetett kötetekben, vagy tematikus folyóiratszámokban mutassa be a kutatásai eredményeit.
„Lendület” Családtörténet Kutatócsoport
A teljes, fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat kutató Lendület-csoport.
2017-ben jött létre Erdélyi Gabriella vezetésével.
Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és mozaikcsaládok a 16-19. században című kutatási projekt.
A kutatás azon a meglátáson alapszik, hogy a premodern társadalomban a mostoha vagy mozaik család – a szülők és gyermekek biztonságos és meghitt közösségéről alkotott idealizált kép ellenére – sokkal gyakoribb volt, mint a mai társadalomban, amikor a családok válságáról és diverzifikációjáról szokás beszélni.
Ma a válások, régen pedig az elhunyt családtagok pótlása miatt az emberek nagy része gyermekként vagy szülőként összetett családban élt. A legnagyobb magyar, Széchenyi István nősülésekor 14 gyermek nevelőapja lett, amelyet követően még három gyermeke született. Háztartásában a gyermekek egy részét egyik szülőjéhez sem fűzte vérségi kapcsolat. A jelenség mindennaposságát jelzi, hogy a 16. századi oltárképeken Krisztus rokonságát – a nagymama Szent Anna egymást követő három házassága és családja bemutatásával – is mozaikcsaládként ábrázolták.
A kutatás önálló vizsgálat tárgyává teszi az ehhez hasonló teljes,- fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat. Az évszázadokon és társadalmi rétegeken átívelő kutatás írott, tárgyi és vizuális források felhasználásával, több tudományág módszereit hasznosítva igyekszik módosítani a tradicionális családokról élő idealizált képet. Történészek, történeti demográfusok, irodalomtörténészek, történeti néprajzosok és művészettörténészek kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok keretében igyekszenek árnyalni azt a sematikus nézetet, hogy ezek az “abnormális” családformációk konfliktusokkal, negatív érzelmekkel és gonosz mostohákkal terheltek.
„Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport
A vidéki társadalmat az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017) kutató Lendület-csoport.
2019-ben jött létre Horváth Gergely Krisztián vezetésével.
„Az elnéptelenedés a vidéki térségek egyre növekvő gondja napjaink Európájában. Ennek háttere a termékenységi ráták visszaesése mellett az agrárjövedelmek versenyképtelenségével és a városias központok szívóhatásával magyarázható leginkább. Az egykori szovjet blokk országai esetében azonban egy további, hangsúlyos elem sem maradhat figyelmen kívül: a kollektivizálás során a pártállamok erőszakkal kényszerítették az egyéni gazdákat a szövetkezetekbe, akik az iparba vándorlással és a termékenység visszafogásával védekeztek korábbi életük erőszakos megváltoztatása ellen.
Kutatócsoportunk interdiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatók összehangolt munkájával szeretne fényt deríteni azokra a hosszú lefolyású történelmi folyamatokra, amelyek a kárpát-medencei vidéki társadalom jelenlegi, jellegzetes mintázatainak kiformálódásához vezettek. Kutatásunk időhatárai 1767 és 2017, az úrbérrendezés megindulásától a jelenig tartó két és fél évszázad. Vizsgálatainkban olyan fontosnak vélt, de mindeddig nem feltárt jelenségekre, összefüggésekre koncentrálunk, amelyek révén választ kaphatunk a vidéki társadalom életét a jelenig meghatározó strukturális hatóerők jellegére és súlyára (nagybirtok szerepe, területi egyenlőtlenségek különbségeinek összefüggései, természetföldrajzi adottságok). Elemzéseinkben egyaránt alkalmazzuk a hagyományos, levéltári kutatáson alapuló történészi eszköztárat és a statisztikai adatelemzés számítógépes módszertanát, valamint a térinformatika kínálta lehetőségeket.”
„Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport
2012-ben jött létre Dalos Anna vezetésével.
A kutatócsoport elsődleges célja, hogy összegyűjtse, archiválja, elemezze és értelmezze, valamint kutathatóvá tegye a 20. századi magyar zene dokumentumait, továbbá hogy e kutatások eredményeit a szakmabeli érdeklődők és a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Az archívum és kutatócsoport források sokaságát kívánja összegyűjteni, mégpedig nem kizárólag a komoly és kortárs zene köréből, de tevékenységi területei közé tartozik a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása is. Az archívumban őrzött dokumentumok – köztük Dohnányi Ernő és Lajtha László rendkívül becses hagyatéka – a magyarországi kulturális örökség részét képezik. A gyűjteményt létrehozók és működtetők nem titkolt célja ugyanakkor, hogy a 20. és 21. századi magyar zenét segítse bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.
„Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
Kottás kódextöredékek a középkori Magyarországról.
2019-ben jött létre Czagány Zsuzsa vezetésével.
„A középkori kódextöredékek vizsgálata a múlt század 70-es éveiben manifesztálódott önálló tématerületként a nemzetközi és a magyar medievisztikai kutatásban. Mezey László alapozó munkálataiba a hazai zenetudomány képviselői (Dobszay László, Szendrei Janka) is bekapcsolódtak, közreadva az akkor ismert 655 kottás fragmentum katalógusát. Az eltelt csaknem 40 év óta a források száma megsokszorozódott. A primer forrásföltárás és a komparatív vizsgálat eszköztára gyökeresen átalakult, új lehetőségeket tárva a kutatás elé. A digitális technológia és az online megjelenés egymástól távol eső kódexek virtuális rekonstrukcióját teszi lehetővé.
Projektünk a hazai zenei szempontú töredékkutatást a digitális fragmentológia nemzetközi hálózatának részévé kívánja tenni. E célt megvalósítása a föltárás – földolgozás – rekonstrukció három szintjén történik: 1. Primer forrásföltárás hazai és külföldi (szlovák, román, horvát és osztrák) könyv- és levéltárakban, bizonyított vagy feltételezett magyar provenienciájú forrásanyagot tartalmazó gyűjteményekben, a lefejtetlen (in situ) töredékek lehetőség szerinti restaurálása; 2. A források digitalizálása, kodikológiai-paleográfiai-dallamtörténeti földolgozása, az adatok adatbázisba foglalása és online megjelenítése; 3. Az azonos kódexből, műhelyből származó összetartozó töredékcsoportok azonosítása és virtuális rekonstrukciója, szintetikus-monografikus feldolgozása. A kutatás e szakasza magába foglalja a töredékek hordozókönyveinek és ezek possessorainak vizsgálatát, amely nélkülözhetetlen az eredeti kódexek kora újkori és újkori sorsának, itineráriumának felgöngyölítéséhez.
Kutatásunk nemcsak tudományos szempontból tekinthető innovatívnak – hiszen itt valóban források kerülhetnek elő vagy válnak korszerű módon rekonstruálhatóvá –, de új távlatokat nyit a magyarországi középkori és kora újkori kéziratos és könyves kultúra rétegeinek, kapcsolatrendszerének, transzmissziós útvonalainak és intézményi hátterének árnyaltabb megismerése előtt. Projektünk közvetlen kapcsolatban áll a hasonló célú közép-európai kezdeményezésekkel, s csatlakozik a nemzetközi fragmentológiai kutatás dinamikusan fejlődő zenei ágához.”
